élő vonal (2017-10-20 - 2017-11-10)

élő vonal

Élő vonal címmel látható október 20-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszék – Képgrafika szakirány oktatóinak válogatott munkáiból készült kiállítás a Vermes-villában.

A kiállítás megnyitóján Iván Péter, a Kortárs Magyar Galéria vezetője üdvözölte a kiállító művészeket: Barta Jánost, Berentz Pétert, Dobó Biankát, Eszik Alajost, Herczeg Lászlót, Lengyel Andrást, Madácsy Istvánt, Somorjai-Kiss Tibort, Szurcsik Józsefet és Vékás Magdolnát, valamint a galéria kuratóriumának jelenlévő tagjait: Almási Róbertet és Szakál Máriát. Köszöntője után felkérte Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművészt, a kiállító tanszék vezetőjét, hogy ünnepélyesen nyissa meg a kiállítást.

A tanszékvezető szerint jó kihívás és nagy lehetőség, hogy itt lehetnek, éppen ezért a lehető legjellemzőbb alkotásokat hozták el a bemutatkozó tanárok. Elmondása szerint ritkán állítanak ki testületileg, így különösen megköszönte a szervezőknek, hogy ez a kiállítás létrejöhetett.

Megnyitója elején a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás történelméről szólt röviden, majd folytatta: „A műveken keresztül is ki szeretnénk fejezni aggodalmukat a környezetünket és a nagyvilágot érintő gondokkal kapcsolatban, de szeretetünket és nagyrabecsülésünket a határok nélküli bizalom és a humanista szellemiség szárnyalásának ragyogása iránt is. Szeretnénk hinni a művészet feltétel nélküli szabadságában és abban is, hogy minden egyes élő vonal, amely elszántságból, alázatból és szűnni nem akaró, boldog, örömteli alkotó tettvágyból születik, az képes meggyógyítani a beteg világot, képes magához ölelni, és átformálni akár a demagóg, hatalmaskodók által szétzilált lelkeket is, felölelni az elbukottakat és megtölteni finoman, érzékenyen tartalommal a lelkileg kiürült, nincstelen, elszegényedett világunkat. Mert meggyőződésem, hogy félelem nélküli életet csak akkor leszünk képesek élni, ha felismerjük önmagunkban a változás képességét. Ha képesek vagyunk hinni önmagunkban, akkor mások is hisznek majd bennünk. Ha képesek vagyunk szeretni magunkat és szeretni azt, amit csinálunk, akkor mások követnek majd bennünket, hisznek majd bennünk, és megerősödik a hitük saját magukban is, hiszen többé már nem lesznek egyedül, és nem lesznek magányosak a küzdelmükben.
Az életünk lényege a változás maga, és változás nélkül nincs képzőművészet, nincs zene, nincs poétika, csak értelmetlen kuszaság.
A tradíció is csak akkor lehet fontos, ha létezik az új, egy fiatal generáció, aki lázas robbanással kikönyökli helyét a sorban, és felfogja küzdelme lényegét, de vele együtt az elődjei útját és az ősei munkájának eredményeit is, megérti, megóvja és vigyáz rá, amíg csak lehetséges. Így lesz folytonos, folyamatos, vagyis élő az a vonal, amelyet bármely kéz is húz tovább a papírlapon, a mindenség egyszerű vonalát teszi láthatóvá.”

Dobó Bianka, a kiállítás kurátora a tanszék nevében köszönte meg a galériának és a galéria kuratóriumának, hogy egy ilyen jó kiállítótérben állíthatnak ki, és hogy itt-tartózkodásuk alatt, ha csak néhány nap erejéig is, de egy ennyire szerető közösség tagjai lehettek.

Somorjai-Kiss Tibor, az egyetem korábbi rektora, a korábban az egyetemen tanuló Mayer Évának is megköszönte a segítséget, hogy ez a kiállítás létrejöhetett. Különleges ajándékkal is készült: 2006-ban egy nagyszabású kiállítást szerveztek a Barcsay Teremben, ennek alkalmából a tanári kar készített egy díszmappát, amelyben a tanszék akkori tanárainak munkái találhatók. Ezt a mappát a galéria gyűjteményébe ajándékozta, ezzel is bővítve a kortárs képzőművészeti gyűjteményt.

A kiállítás november 10-ig tekinthető meg.

(dunaszerdahelyi.sk)