A Kortárs Magyar Galéria idei első kiállításán mindjárt két kiállítás megnyitóján vehettünk részt.
Pénteken kora este Gyenes Gábor, festő- és grafikusművész kiállításának, valamint a MASZLO Polgári Társulás In situ I-III. művésztelep tárlatának megnyitója zajlott a Vermes-villában.
Iván Péter, a galéria vezetője üdvözölte a szép számban megjelent vendégeket, köztük a KMG kuratóriumának képviseletében Karaffa Attilát, városuk alpolgármesterét, valamint Péntek Istvánt. Megköszönte a felvezető produkciót Pálmai Lászlónak és Melecski Zoltánnak, akik az est további részében is biztosították a zenei aláfestést.
Szalay Zoltán megnyitójában kiemelte, Gyenes Gábor a nem létező harmóniát kereste műveiben. A 2010-es évek elején keletkezett sorozatai még a nagyvárosi tapasztalatait közvetítették. A vajkai sorozatokban a kérdésfelvetések hasonlók, mint korábban: a művek olykor fenyegetettséget, kiszolgáltatottságot sugalmaznak. Elmondta, hogy akik ismerik a szerző munkásságát, emlékezhetnek azokra a korábbi ciklusokra, amelyek esetében a színek és a formák tekintetében is sokkal visszafogottabb eszköztárral dolgozott. Szalay szerint a vajkai kis impresszió nonfiguratív ábrázolása, a színek tobzódása már egy új irányt jelez. A sorozat első képei még közelebb állnak a klasszikus tájképábrázoláshoz, bár ezeken is megfigyelhető a gyenesi látásmód sajátossága.
Gyenes Gábor hozzátette, többek közt azért kérte fel éppen Szalay Zoltánt, mert ő is vajkai származású, és kíváncsi volt arra, mit jelentenek számára a művek.
A második tárlattal kapcsolatosan Gyenes Gábor röviden ismertette a művésztelepek történetét. A művészeti találkozók a kezdetektől Vajkán zajlottak, 2017 után a 2018-as évben is a természetben szerették volna kiállítani az elkészült műveket, ám ezt az időjárás nem tette lehetővé. Ekkor fotódokumentációt készítettek róluk, majd prezentáció formájában mutatták be őket. A tavalyi találkozó eseményeit már eleve rögzítették, ebből állt össze a kiállításmegnyitó során bemutatandó dokumentumfilm is. Mint Gyenes Gábor kiemelte, ekkor még nem tudatosan, de beléptek egy művészeti ágba – a természetművészetbe, amit nem ismertek, csak sejtették, hogy kell azt csinálni. A művésztelep fejlődését mutatja az is, hogy az idei terveik szerint már természetművészeket is hívnak majd a szimpóziumra.
A megnyitók végeztével a galéria nagytermében le is vetítették az elmúlt évben készült dokumentumfilmet, míg a falakon a fotódokumentációt tekinthette meg a közönség.
Szöveg és kép: Rózsár Vince
