A 23. Esztergomi Fotográfiai Biennálé kiállítása nyílt meg március 21-én, pénteken a Kortárs Magyar Galériában. Az április végéig látható tárlat a tavasz utolsó kiállítása a teljes felújítás előtt álló Vermes-villában.
Iván Péter, a Kortárs Magyar Galéria vezetője üdvözölte a megjelenteket, külön kiemelve a Fotográfiai Biennálé művészeti vezetőjét, Gál András fotóművészt. Elárulta, a közös munka Gál Andrással évekkel ezelőtt, a galéria egyik művésztelepének résztvevőjeként kezdődött, azóta pedig már több kiállítás köszönhető ennek a gyümölcsöző kapcsolatnak, többek közt az Esztergomi Fotó Biennálé kiállítása.
„1976-tól létezik ez a rangos megmérettetés, amely nemcsak Esztergomban, hanem több helyen is kiállításra került, és külön öröm számunkra, hogy ezen helyek közé felkerült a Vermes-villa is“ – emelte ki Iván Péter.
Jelen tárlaton több olyan névvel is találkozhatunk, akik részt vettek a galéria művésztelepén, sőt, ennek köszönhetően még Dunaszerdahelyen készült fotók is felfedezhetők a Vermes-villa falain – tudtuk meg a galéria igazgatójától.
Közel 50 éve, 1976-ban nyílt meg Esztergomban, a vár falai közt az első Esztergomi Fotográfiai Biennálé, és most, 2023 után másodszor kerül bemutatásra a Kortárs Magyar Galériában az aktuális anyag – kezdte megnyitó beszédét Gál András.
A 23. biennálé versenykiírása szerint olyan művészi jellegű fotókat vártak a szervezők, melyek kertben, kertről készültek, vagy valamiképpen kifejezi a kert és az ember – akár pozitív, akár negatív – kapcsolatát.
„Nyilvánvaló tény, hogy nincs kert ész nélkül. Amennyiben a fotográfia és a kertész szó egy mondatban szerepel, megkerülhetetlen egy név, a magyar fotográfia egyik, ha nem a legismertebb alakja, André Kertész. Kézenfekvő volt tehát, hogy a kert tematikáját kiegészítsük Kertész tematikájával, vagyis az ő műveire való reflektálás, parafrázis is elfogadható volt ezen a pályázaton“ – folytatta a tematika részletezését a biennálé művészeti vezetője.
A világhírű magyar fotóművész, André Kertész azért is kapott kiemelt szerepet a legújabb válogatás tematikájában, mivel Esztergomban töltötte éveinek egy jelentős részét, ami meglehetősen termékeny időszaknak bizonyult, híres képei születtek ott – tudhatta meg a megnyitó közönsége.
A jelenlegi tárlatról azt is elárulta Gál András, hogy több mint 100 alkotó 405 alkotással jelentkezett a felhívásra, amiből a zsűri végül 75 szerző 150 művét választotta ki – ezek a művek pedig egytől egyig felkerültek a Vermes-villa falaira is.
„Megnyitónkon két éve azt kérdeztem, vajon miért készít valaki a mai világban nehezen előállítható műveket? Ez a költői kérdés ma így hangzik: Na jó, miért csinál valaki fáradságos munkával fényképeket, amikor ott az AI? Már bármit legenerál, csak parancsokat kell adni neki. Hát éppen ezért, amiket itt a falakon látunk, hogy ilyen képek szülessenek“ – zárta ünnepi beszédét Gál András.
Iván Péter az ünnepi megnyitó zárásaként még elmondta, hogy ezzel a kiállítással zárnak be egy időre a Vermes-villa kapui. A XXIII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé tárlata ugyanis április 30-ig tekinthető meg a Kortárs Magyar Galériában, majd májustól átadják a helyet a munkagépeknek;gyakorlatilag mindet kicserélnek, pincétől a padlásig, hogy ősszel egy teljesen megújult épületben köszönthessék ismét a látogatókat.
A XXIII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé megnyitóján készült további felvételeinket képgalériánkban tekinthetik meg.
Szöveg és kép: Rózsár Vince
