Ünnepélyesen átadták szeptember 28-án Dunaszerdahely egyik legjellegzetesebb történelmi épületét, a felújított Vermes-villát. A Kortárs Magyar Galéria megújult otthonában egyúttal megnyílt a NEXUS II. című kiállítás, amely a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményéből 57 művész 78 alkotását mutatja be. Az ünnepi beszédek a villa több mint százéves történetét, a felújításon dolgozók összefogását és Győr, valamint Dunaszerdahely kulturális kapcsolatát állították középpontba.
A Vermes-villa megújulása az Interreg VI-A Magyarország–Szlovákia Program által támogatott smARTacross projekt keretében valósult meg. Ugyanennek az együttműködésnek a részeként Győrben felújították a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiállítóhelyét, a Magyar Ispitát. Ott szeptember 6-án a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria gyűjteményéből nyílt meg a NEXUS című tárlat. A dunaszerdahelyi kiállítással a művek most az ellenkező irányba indultak el: a győri múzeum válogatása érkezett a megújult villába.
Az ünnepség első felszólalója Iván Péter, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ és a Kortárs Magyar Galéria igazgatója volt. Beszédében arra emlékeztetett, hogy a Vermes-villa jóval több egy felújított épületnél.
„Városunk egyik éke, kevés megmaradt történelmi épített emlékünk egyike, Dunaszerdahely múltjának különleges tanúja. Olyan épület, amely egykor képeslapokon hirdette városunk szépségét, és amelynek falai között több mint egy évszázad történelme hagyta ott a nyomát” – fogalmazott.
Az igazgató felidézte az építtető, Vermes Ferenc alakját is. Dunaszerdahely egykori szolgabírája 1905-ben építtette fel itt földszintes házát, amelyet 1909-ben megnagyobbíttatott és tornyokkal egészíttetett ki. Ekkor alakult ki a villa ma is ismert formája. Iván Péter hozzátette, Vermes Ferencről nemcsak az épület kapcsán érdemes megemlékezni: a város szervezett sportéletének és különösen futballéletének kezdetei is kapcsolódnak a nevéhez.
A villa sorsa később Dunaszerdahely huszadik századi történetének változásait is követte. A második világháború idején előbb német, majd szovjet katonai parancsnokság működött benne, később úttörőházként szolgált. A nyolcvanas évek második felében átépítették és galériává alakították; 1988 decemberében megnyílt benne a Lőrincz Gyula Galéria. Az igazgató megemlékezett Péntek István korábbi galériavezetőről is, aki személyesen részese volt az intézmény történetének.
Iván Péter külön kitért a Kortárs Magyar Galéria létrejöttére. Az 1994-ben alapított intézmény Luzsicza Lajos festőművész elképzeléséből született: olyan gyűjteményt és kiállítóhelyet kívánt létrehozni, amely a kortárs magyar képzőművészet értékeit az alkotók lakóhelyétől és az országhatároktól függetlenül gyűjti és mutatja be. A város később megvásárolta és felújította a Vermes-villát, majd ide költöztette a galériát. Első kiállítása új otthonában 2005. október 25-én nyílt meg.
„Azóta ez a két név – Vermes-villa és Kortárs Magyar Galéria – szinte elválaszthatatlanul összeforrt egymással” – mondta az igazgató. Hozzátette: a mostani átadás újabb fejezetet nyit közös történetükben. A felújítás során többek között a tetőzet, a homlokzat, a nyílászárók és a belső terek újultak meg. „A munka nem volt egyszerű, és a rá fordított idő jóval hosszabbnak bizonyult, mint azt eredetileg szerettük volna. A végeredmény azonban, azt gondolom, mindannyiunk számára bizonyítja, hogy érdemes volt végigvinni.”
Köszönetet mondott az önkormányzatnak, a városi hivatal és a Municipal városi vállalat munkatársainak, valamint mindazoknak, akik részt vettek a projekt előkészítésében és megvalósításában. A győri együttműködésről szólva kiemelte, hogy a két testvérvárost sokféle kapcsolat köti össze, amelyek között a kultúrának is egyre erősebb kapoccsá kell válnia. Ezt jelképezi a két NEXUS kiállítás is: „Egy szelet Dunaszerdahelyt vittünk Győrbe. Ma pedig megfordítjuk az irányt. […] Most Győr hozott el nekünk egy darabot önmagából.”
Hájos Zoltán polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy az átadó jelentősége túlmutat a felújítás műszaki eredményein. „Egy épület felújításakor általában falakról, tetőről, ablakokról, műszaki megoldásokról, beruházási költségekről beszélünk, ma azonban ennél sokkal többről van szó. Ma egy darab dunaszerdahelyi történelmet adunk át újra a közösségnek” – fogalmazott.
Mint mondta, a Vermes-villa az elmúlt évtizedekben kiállításoknak, művészeti eseményeknek és találkozásoknak adott otthont. „Amikor egy ilyen épület megújul, valójában nem a múltat zárjuk le, hanem a jövőt készítjük elő.” A polgármester szerint a városnak kötelessége volt gondoskodnia az épületről, amely olyan sokat adott Dunaszerdahely kulturális életének. Köszönetet mondott a győri partnernek, a tervezőknek, a kivitelezőknek, a szakembereknek és a városi hivatal munkatársainak.
Külön szólt a Kortárs Magyar Galéria szerepéről is. „Egy épület önmagában még nem kulturális központ, azzá az emberek teszik. A művészek, akik alkotnak, a kurátorok, akik értéket közvetítenek, a kulturális szakemberek, akik programokat szerveznek. És mindenekelőtt a látogatók, akik belépnek ezen az ajtón” – mondta. Azt kívánta, hogy a Vermes-villa továbbra is olyan hely legyen, ahol találkozik a múlt és a jelen, a hagyomány és az új gondolat.
„Egy város fejlődését nem csak az mutatja, hogy milyen az infrastruktúrája. Legalább ilyen fontos, milyen közösségi és kulturális élet zajlik benne” – emelte ki Hájos Zoltán. Beszéde végén Dunaszerdahely közössége nevében ünnepélyesen átadta a megújult villát a kultúrának, a művészeknek és a látogatóknak.
Székely Zoltán, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója a projekt tágabb jelentőségéről beszélt. Kiemelte, hogy a határon átnyúló együttműködések teret adnak a művészek, gyűjtemények és intézmények találkozásának, és erősítik a régió kulturális kapcsolatait. Bemutatta a győri Magyar Ispita történetét és megújult kiállítóhelyi szerepét is. Elmondta: azért választották az épület újranyitásához a Kortárs Magyar Galéria gyűjteményét, mert a közös projekt középpontjában a kortárs művészeti kapcsolatok állnak. Jelezte, hogy Iván Péterrel további kiállításokat és művészeti programokat is terveznek, hogy a két intézmény már meglévő együttműködése még szorosabbá váljon.
A megújult épületet Bozay Krisztián esperesplébános áldotta meg. Az ünnepélyes átadást követően dr. Pápai Emese művészettörténész, a NEXUS II. egyik kurátora nyitotta meg a kiállítást. Elmondta, hogy a tárlat a győri múzeum kilencvenes évekbeli képzőművészeti gyűjteményének legjavából válogat.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy a szlovák–magyar Interreg pályázat lezárásaként a győri Rómer Múzeum ’90-es évek gyűjteményének legjavát – 57 művész 78 alkotását – tárhatjuk az érdeklődő közönség elé itt, a megújult Vermes-villa impozáns kiállítótereiben” – hangsúlyozta.
A művészettörténész muzeológusként több mint két évtizede követi a gyűjtemény alakulását. Felidézte, hogy a festményekből, grafikákból, szobrokból, installációkból és más alkotásokból álló anyagot a győri múzeum elődje az 1990-es évek végétől kezdte gyűjteni. A kollekció később ajándékozások és vásárlások révén bővült. Pápai Emese szerint az épületben látható válogatás a Kortárs Magyar Galéria gyűjteményével is párbeszédbe kerül.
„Ami itt és most körültekintve azonnal szembetűnik, az a Kortárs Magyar Galéria és a Rómer Múzeum gyűjteménye közötti egyértelmű párhuzam, ami elsősorban a nevek és stílusirányzatok szintjén látványos” – mondta. Mindkét gyűjteményben jelen vannak a hatvanas és hetvenes évek neoavantgárd nemzedékének mára elismert alkotói, mellettük pedig a későbbi művészgenerációk képviselői is. A tárlat kapcsán többek között Bak Imre, Deim Pál, Konok Tamás, Nádler István, Fajó János, El Kazovszkij és Koncz András nevét említette.
A két kollekció különböző körülmények között jött létre, erősségük azonban hasonló – mutatott rá a kurátor. „Nem válogatnak a korszak irányzatai és kifejezési formái között, hanem kiemelkedő minőségű műveken keresztül követik le a hazai kortárs művészet minden figyelemreméltó irányát.” A hagyományos festészeti és grafikai alkotások mellett így installációk, objektek és digitális technikával készült művek is megjelennek a gyűjteményben. Pápai Emese végül örömét fejezte ki, hogy mindezt hosszú szünet után ismét Dunaszerdahelyen, a Kortárs Magyar Galéria megújult otthonában mutathatják be.
A kiállítás másik kurátora, Varga-Amár László Munkácsy-díjas képzőművész, Dunaszerdahely díszpolgára a művek elhelyezéséről és a képek közvetlen hatásáról beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy alkotás értékét nehéz egyszerű szabályokkal meghatározni: a szakmai tudás mellett annak kifejezőereje és a nézőre gyakorolt hatása is számít.
A NEXUS II. című kiállítás október 21-ig látogatható a Vermes-villában.
Az est zenei közreműködője a Győri Filharmonikus Zenekar művészeiből alakult Momento vonósnégyes volt. Tagjai Bónitz Márton és Regenhart Zsuzsanna hegedűművészek, Burai Zsolt brácsaművész és Stampf Sándor csellóművész. Az ünnepség a Gastro DS által készített állófogadással zárult.
Az átadón köszöntött vendégek között volt Hájos Zoltán polgármester, Puha György és Karaffa Attila alpolgármester, Nagy Darina hivatalvezető, valamint Hakszer Richard, a Szlovák Köztársaság Beruházási, Régiófejlesztési és Informatizációs Minisztériumának munkatársa. Győrből Tóth Péter alpolgármestert, Szeles Szabolcs önkormányzati képviselőt, Szabó Gábort, Holeczky Mónikát és Buczkóné Kóbor Ildikót köszöntötték. A vendégek között megjelent Németh Tamás, az EGTC Arrabona igazgatója, Székely Zoltán múzeumigazgató, Pápai Emese művészettörténész, Varga-Amár László képzőművész és Iván Péter igazgató is. A Kortárs Magyar Galéria részéről Szakáll Mária alelnököt és a kuratórium jelen lévő tagjait, továbbá Bozay Krisztián esperesplébánost és Hupján Attila fotóművészt köszöntötték. Az ünnepségen a város és a megye kulturális életének további képviselői, művészek és érdeklődők is részt vettek.
(dszi)
